2007. november 12.

Piros 85

Piros85-2007

Előzmények: Beszámolót még nem írtam,pedig már sokan javasolták,hogy erről-arról a túráról ugyan írjak már. Ez a túra már tavaly belopta magát a szívembe,annak ellenére,amilyen idő volt… Készülni nem igazán készültem,október 22én voltam októberi emléktúrán,előtte,21én pedig Tatabánya30-on.Ezekre a távokra amúgy is mentálisan érdemes felkészülni,fizikálisan nem igazán lehet - legalábbis tapasztalataim szerint.

A túra előtti nap minden lehető időjárás-jelentést megnéztem/hallgattam,szurkoltam hogy jó idő legyen. Pesten aludtam,Kockánál,a 6:20as HÉVen 5fős csapatunk gyűlt össze: Ildi,Marci,Zoli 35ön,Tomival mi ketten 85ön indultam.
Gyors nevezés után 6:55kor elindultunk vidáman beszélgetve a hűvös,friss reggelben. 88,5km - biztos voltam magamban,Tomit azonban féltettem egy kicsit,mert ekkora távot még sosem csinált..Másfél órával,és kb egy tucat fényképpel később megérkeztünk a Nagy kevély csúcsára (08:33 / 8,14km) Gyors pecsét,majd robogunk lefelé.

A Kevély-nyergi tisztáson természetesen jobbra, Csobánka felé fordulunk,nem sokkal ezután csúnyán elrúgtam egy követ bal nagylábujjammal,ami már amúgy is fájt,és így kegyetlenül kezdett hasogatni. A Zolinál lévő szívmelegítő szerencsére fájdalomcsillapítónak sem utolsó… A Pomáz - Pilisszentkereszt műutat magunk mögött hagyva a Holdvilág-árok bejárata körül eléggé elkavartunk néhány túratárssal,azonban némi tanácskozás és dzsungelharc után a helyes úton folytattuk túránkat Tölgyikrek,Salabasina - forrás felé,majd nemsokára elértük a Lom-hegyi nyeregben működő ellenőrzőpontot (10:48 , 18,31km) ahol Hevér Gábortól kaptunk pecsétet és finom cukorkát.

Hamarosan folytattuk utunkat Bükkipuszta irányába,a Szőke-forrás-völgyébe érve azonban Tomival lemaradtunk,mert sokat fényképeztünk. Rövidesen feltűntek az egykori úttörőtábor elemei,a Szentfa kápolna,és már Dömösön is voltunk. Ildiék pár perccel utánunk értek ide,mert abban az elágazásba,ahol tavaly az EP volt,ők elkanyarodtak jobbra,annak ellenére hogy a piros jelzés balra tart. De mint utóbb kiderült,csak sétáltak egyet. Pecsét(12:55, 29,15km)evés,ivás,boltban feltankolás( később már nem nagyon van rá mód).

Fél kettő körül indultunk el. Szakó - nyereg(14:27, 33,79 km) rendesen megizzasztott,szokás szerint,de menni kellett,Dobogókő felé caplattunk. Felfelé menet egyre több kirándulóval találkoztunk,a kilátás pedig egyenesen gyönyörű volt,főleg a Rezső - kilátóból. Elértük a menedékházat (15:21, 37,29km-1600m szintemelkedés),ami csapatunk jelentős hányadának a célt jelentette. Banánt majszolgatva ücsörögtünk egy kicsit.

Csatlakozott hozzánk egy úriember,így hárman bandukoltunk tovább,igen hamar Pilisszentkeresztre érkeztünk,A Magas-hegyi-nyereg felé sörökről beszélgettünk,megérkeztünk Pilisszántó szélére. A „a P a gázvezetéket jelző oszlop és egy útszéli kő mellett balra kanyarodik”- de nem nekünk,ezt az elágazást ugyanis csúnyán benéztük,és az egyenesen haladó S+ jelzésen talpaltunk jó 10 percet,majd vissza mégannyit. Lesz ebből a túrából 90 km is bőven… Emiatt a malőr miatt utolért minket egy társaság,köztük Megyeri Laci is. Innen a P ösvényen haladva könnyen megtaláltuk a Csévi - nyeregben (17:57 , 46,70 km) lévő ellenőrzőpontot.
A pecsét után öten robogtunk tovább a Fehér-hegy irányába,majd tovább. Már nem volt messze a csárda,amikor Laci lába csúnyát roppant egy rossz lépéstől;emiatt kénytelen volt kiszállni Kopárnál,de hasznos instrukciókat hagyott ránk. Az ellenőrzőponton ( 19:53 , 54,81 km )mesés volt a leves,egészen erőre kaptam tőle.

Zoknicsere,bakancshúzás,majd indultunk is Kakkukk - hegy irányába ( 20:13 , 55,87 km),Ahol a pecsét után azonnal indultunk is. Pilisszentivánon kavartunk egy kicsit,Hosszú-árok felé menet pedig aggódva figyeltünk a hátunk mögé,mert csúnyán felhősödött.Hosszú-árokban (21:10 , 60,44 km ) a pecsét után kerítésmászás,majd a Szénás masszív tömbje felé vettük az irányt,ami számomra a legnagyobb mumus ezen a túrán.Már az elején tévedésből a S jelzésre kanyarodtunk,amin ugyan szintén elérhető a tető,igaz félúton a K-re kell kanyarodni. De nemhiába Piros ez a túra:vissza kellett menni az elágazásig,majd a P-on újrapróbálni az egészet. Mire felértünk,a tüdőm majd kiköptem.(22:12 63,32 km ) Fenn egyébként finoman havazott. Pecsét után már indultunk is Nagykovácsiba,iszonyú meredek lejtőn.

Az ellenőrzőponton ( 22:46 , 66,10 km) Csabáék vártak minket,jó sokat ettem,ittam is,mert ki voltam kicsit száradva. Csapatunk egyik tagja itt kicserélődött,23:30 körül újfent négyen vágtunk neki a hűvös éjszakának. Fekete-fejre (01:04 , 73,39 km )könnyen megérkeztünk,nehezebb útra emlékeztem. Tomi itt már önmagával és a szüleivel viaskodott-ugyanis féltették,nagyon... Másfél óra alatt másztunk fel János-hegyre (02:28 , 78,10 km )ami egyébként ködben és/vagy felhőben állt,a kilátó nem is látszott –annyit fényképezték,hogy már eltűnt =) . Innen továbbindultunk,már csak 10 kilométer a cél!Nem sokkal később utolért minket egy 85-ös pajtás,(aki fél órával utánunk pecsételt Fekete-fejen és behozta a lemaradását–ment mint golyó), nem sokkal azután, hogy Tomi kiszállt-hazavitték autóval. Sajnáltam szegényt,hősiesen helytállt élete első hosszútávú túráján. Makkosmáriára érve ( 03:25 , 82,41 km )pecsét után tábla csoki,ami nagyon jól jött nekem. Innen lépnem kellett volna,hiszen már csak másfél órám volt 6 km-re. Meg is próbáltam sietni,bele-bele kocogtam,de a Végváry - sziklától megint akkora volt a köd,hogy megelégeltem a szólózást,s bevártam a többieket a S-S+ elágazásnál. Ahogy megláttam azonban az első utcát Budaörsön futásnak eredtem- 20 percem volt már csak,s féltem hogy nem érek be. 04:44, cél - másodikteljesítős jelvény.

Pár perccel utánam megérkeztek társak is,együtt költöttük el reggelinket,ami rendkívül jólesett.

Köszönöm a túrát a szervezőknek,mindazoknak akik a túra közben segítettek,és akikhez csatlakozhattam.

Jövőre ugyanitt,ugyanekkor…